2.2. Dramaturgia

Az egyik legnagyobb dramaturgiai meglepetést a Kolibri Színház A császárfiú álma című előadása okozta számomra. Jókai Mór művének Horváth Péter által írt átdolgozása tükör-szerkezetet épített fel. A két szerelmes egymáshoz való közeledésének útját mintha egy tükörben látnánk. Novák János rendezése minden részletet pontosan megmutat, mégis csak az előadás végére jövünk rá, hogy a fiatal szerelmesek bár megtalálták egymást, sosem lehetnek igazán egymáséi. Az az érzés, hogy tudnom, látnom kellene mindent, de nem hiszek a szememnek, különös volt számomra. Jobban kívántam azt, hogy minden jó legyen, minthogy észrevegyem az ellentétek jelenlétét.

Hasonlóan meglepő szerkezetben készült a középiskolás korosztálynak szóló szegedi A gyilkos és a váci Atya, fiú előadás. Más a két történet, mások a szereplők, de mindkettő a képzelet és a valóság síkján mozog, végigvezeti a nézőt a történeten, amelybe bekúszik valami bizonytalanság. A megtörtént és meg nem történt események közötti „utazás” folyamatos feszültséget ad, relativizálja a valóságot. Ez pedig ennek a korosztálynak olyan állandóan jelenlévő érzése, amivel folyamatosan küzd. Úgy gondolom, hogy pontosan szólítja meg saját közönségét mindkét produkció.

A Nézőművészeti Kft. és a Manna Kalap című előadása cirkuszi jelenetekből épül fel, így a pszichés betegségekkel élő szereplők olyan helyzetekbe kerülnek, mikor problémáik, helyzeteik sutasága elfogadható, személyiségük kedvesen szerethető és humoros. Sírunk és nevetünk. Nem kinevetjük a szereplőket, hiszen szembesülünk életük abszurditásaival, hanem nagyon megszeretjük őket, s mélyen magunkba nézünk. Nem könnyű ezt a hangvételt megtalálni, de Gyulay Eszter rendezőnek sikerült, s a négy színész, Fehér Dániel, Jaskó Bálint, Kovács Krisztián és Nagy Dóra a helyzeteket elemző, elmélyült munkája látható a jelenetek mögött.

Ezzel az előadással fel is vezetem a másik témát, a humort.

  • Humor a színpadon

A fentebb már említett Kalap című előadás mellett több produkcióban is ki szeretném emelni humor varázsának hatását. A debreceni Csokonai Nemtudomka fergeteges tempója, a karakterek megformálása, a zalaegerszegi Griff Eckibecki Tengerecki színészeinek zenei, ritmikai játéka, a győri Vaskakas Kismalac és a farkasok nyelvi és bábos leleményei, a Színház- és Filmművészeti Egyetem A háromfejű király lendületes játékosságból fakadó humora, vagy a szegedi Időfutár helyzetkomikumai adják a felszabadító örömöt a nézők számára.

Bár nem szándékoztunk ennek a témának külön szekciót szervezni, de talán érdekes lehet ebből a szempontból is megvizsgálni a gyerekeknek szóló előadásokat.