1.4. Az előadások témái

  • Klasszikusok iskolásoknak

Többen kísérleteznek azzal, hogy a klasszikus drámákat, kötelező olvasmányokat állítsák színpadra, többnyire előadás-feldolgozó foglalkozásokkal: Antigoné, Rómeó és Júlia, Hamlet, Odüsszeusz, Toldi, János vitéz, A helység kalapácsa, Lúdas Matyi, Legyek ura. Ezek az előadások nagyon jó utak a diákokhoz közelálló világok keresésében.

  • Ismert mesék, történetek

A társulatok megpróbálják a közönséget az ismert témákkal színházba hívni. A boldog herceg, A brémai muzsikusok, A csillagszemű juhász, A kis hableány, A kismalac és a farkasok, A legkisebb boszorkány, Aliz Csodaországban, Gulliver, Holle anyó, Hókirálynő, Kis herceg, Óz, Pinokkió, Robin Hood, Tündér Lala is megtalálható a palettán.

  • Családi problémák

A válogatás egyik meglepetése volt, mikor a címek összesítésekor a következőket találtam: Anyakicsinyítés; Apa, anya, én; Apa, anya, fiú, lány; Apa lánya; Atya, fiú.

Ez nem lehet véletlen. A szövevényes családi helyzetek, az önállósodás, a függetlenedés nehézségei, a kötődések bonyolultsága az életben állandóan jelen levő problémák. A családi szerepek, kapcsolatok, örökségek, elvárások és megfelelések, mint témák, különböző módon és formában jelennek meg az előadásokban. Láthatóan ezek a más-más, de mégis a családi viszonyokat, kapcsolatokat elemző történetek jelentősen foglalkoztatják az alkotókat. Ezért szerettünk volna ennek a területnek is egy külön szekciót szervezni. Ebbe a csoportba a fentieken kívül még három előadást kívántunk bekapcsolni: a Szabadkai Színház Újvilág és a Manna Nem mese és a Kolibri A méhek istene című produkcióját.

  • Versek feldolgozása

Öt előadás verses alapanyagot dolgozott fel.

Az Escargo Hajója társulat a Toldit. A művet a gyerekeket bevonva, interaktív módon próbálja közelebb hozni a közönséghez. Keresztény Tamás zenével, közvetlen játékkal, a történet mélységét, drámáját átélhetővé teszi a diákok számára.

A Griff Bábszínház Tamkó Sirató Károly Tengerecki Pál utazásait bábszínházi képmutogató stílusban állította színpadra, kiváló zenei feldolgozással, ami Dés András zeneszerző munkáját és a színészek Matola Norbert és Szilinyi Andor játékát dicséri.

A Karaván Színház Játék a szavakkal című előadásában ismert költemények hangzanak el különböző korosztályú fiataloktól, és pontosan kiderül, hogy más-más viszonyuk van a versekhez. Majd az előadásba bekapcsolódik a Romano Glaszo zenekar és Horváth Kristóf slammer, akik az egész közönséget megmozgatják, verset írunk, zenélünk, egy hatalmas improvizáció alakul ki.

A Szívlapát című, nemrég megjelent kortárs magyar versek kötetből két társulat is készített előadást diákok számára. A főleg középiskolásoknak bemutatott előadások más-más stílusban közelítettek a közönséghez. Nagyon érdekes volt mindkét produkciót látni, mivel a versek kiválasztása kis részben még meg is egyezett, de a feldolgozásuk módja eltérő volt. A debreceni Csokonai Színház előadásának első részében a művészek a versek bemutatásához több színházi eszközt – grafika, zene, mozgás, fény – is felhasználnak, a második részben Mercs János színész-rendező vezetésével a néző diákok a látottakhoz hasonló formában alkotnak, verseket dolgoznak fel, dramatizálnak, zenélnek, világítanak saját elképzelésük szerint. A Manna előadásában a Bethlen Téri Színházban mintha egy klubban lennénk, asztaloknál ülünk, a két előadó Igó Éva és Zoltán Áron beszélgetnek velünk, verseket mondanak nekünk, illetve mi is mondunk nekik. Együtt vagyunk velük, a versekkel, s ezek a költemények életünk részévé válnak ezekben a percekben. Minden előadásnak ugyanaz a célja, közelebb vinni a költészetet az ifjú közönséghez, de mindannyian máshonnan közelítenek. Talán ez a középiskolás életkor az az időszak, amikor a legközelebb állnak az emberek a versekhez, ezért nagyon fontos ilyen formában is jelen lenni az életükben.

Úgy gondoltam, feltétlenül helyet kell adni a biennálé egyik szekciójában arra, hogy beszéljünk a vers helyéről a színházban, az oktatásban, a diákok mindennapjaiban.

  • Másság megjelenése a színpadon

A másság, az elfogadás problémája több előadásban is fontos szerepet kap, de kettőt mindenképpen kiemelnék különlegességük miatt.

Az AppArt Egyesület és a MáSzínház közös A zuhanás sokkja című előadásában a Down-szindrómás és az ép előadók együtt szerepelnek, hiszen az alaptörténet is ilyen kapcsolatról szól. A darabban megjelenő ép-más testvérpár viszonya, majd a fogyatékos testvér elvesztése igazi dráma. A mássággal élő szereplők játéka nyílt, őszinte, megrendítő hatással van a nézőre.

A Nézőművészeti Kft. és a Manna közös Kalap című előadása négy, különféle pszichés betegségben szenvedő embert mutat be nekünk. A nehézségekkel élő embereket szeretettel, megértéssel, tisztelettel ábrázolja a darab, kapcsolataik furcsasága, cselekvésük sutasága szeretettel teli, kedves, őszinte humorral történik. Felkavaró élményekkel távozunk az előadásról, hiszen a darab közben is a nevetésünk néha sírássá válik, meghatódunk, nagyon megszeretjük a szereplőket.