A Tyúkdrámát a DanteCasino és a Z Paradigma egyéves közös munkájában hoztuk létre, fiatal szerzőkkel együtt keresve azt a színházi nyelvet, amely valóban megszólítja a Z generációt. Történetünk főhőse Margitka, a tizedik emeleti panelben élő tyúk, aki szeretne kitörni a rutinból: repülni, kapirgálni, és megtalálni a saját szabadságát – vagy legalább egy kakast. Útján gengsztergalambok, jógázó cicák és Morzsa, a túlérzékeny kutya kísérik, miközben humorosan, mégis érzékenyen jelennek meg a fiatalok életkezdési kérdései. Minimális díszlettel, élő zenével és gyors átváltozásokkal teremtettük meg Margitka világát, 10 éves kortól ajánlva.

Mi van, ha elveszítjük életünk értelmét? Mi van, ha soha nem is volt értelme? Mi értelme élni, ha meghalni is lehet? Meghalni ér? Élni érdemes?

Főhősnőnk egy élete teljében lévő közönséges házi lúd. Egyetlen különös tulajdonsága, hogy semmi kedve az élethez. Legalábbis amióta van neki ez a furcsa… Ez a fekete… Ez a sűrű… Ez a tüskés, szőrös, rideg, hideg, undok depressziója.

Tudjátok, a depresszió nem játék! Ha látjátok, kerüljétek el! Ha cukorkával csábít sötét furgonjába, duplán kerüljétek el! A depresszió gonosz egy dolog. És ha már magával ragadott, nehéz szabadulni a szorításából. És ha az ember kiutat lát belőle, hát nem csoda, ha fejvesztve igyekszik felé. Még akkor is, ha a kiút bizonytalan. Vagy éppen olyan biztos, mint a halál.

Marta Guśniowska csodálatos és tanulságos meséje humoros hangnemben beszél a hétköznapjainkban tabusított depresszióról és az abból való kiútról, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Volt egyszer egy szegény cigányember, úgy hívták, Szénégető Péter. Nagy ínségben élt a feleségével és a gyermekeivel.

Egy nap Péter elindult, hogy gazdagságért, palotáért, pénzért elcseréli a szívét kőszívre.

De a kőszív hideg és nem dobog…

Vásári komédia köntösébe bújtatott megható történet Lakatos János cigány népmeséjének és Wilhelm Hauff történetének alapján, arról, hogy ami igazán fontos, ott, belül lakik. Valahol a szívünk táján.

Megrendítő varázsmese az önfeláldozásról
Amarilla a kis vakarcs boszorkány tanonc testvéreivel együtt feladatként kapja Király- Kis Miklós szerelmének megakadályozását. A kisboszorka kalandokon, küzdelmeken, kihívásokon keresztül kiséri és segíti útján „áldozatát”, akibe végzetesen beleszeret. Nem alkalmas a boszorkány létre, büntetése, hogy szellőként kell tovább élnie.

Népünk eredetének, születésének mondabeli gyönyörű történetét kísérhetik végig nézőink. Láthatják, miként találnak egymásra őseink ősei, a szép Enéh és vitéz Nimród fejedelem. Nászukból hogyan születik meg az ázsiai puszták hősi testvérpárja, Hunor s Magyar. E fiúk mint válnak apró kisdedekből világot látni vágyó, bátor ifjakká. Később hogyan is találkoznak Csodaszarvas képében égi követtel, s annak nyomában járva végül miként találnak jó feleségekre, s szép új hazára.
Az előadás a Cimborák Bábszínház és Fabók Mancsi Bábszínházának koprodukciója, melynek időtartama 35 perc.

Sabah egy sziúnak képzeli magát, aki társakat keres. Romain pedig azt játssza mindig, hogy lován lovagolva átkel a prérin. Egy lakótelepen laknak, egymással szemben. Az ablakból figyelik egymást és a környéket. Kezdetben úgy tűnik, nem sok közös vonás van bennük – egészen addig, amíg egy kaland a közeli erdőben meg nem változtat mindent. Közelebb kerülnek egymáshoz, és elválaszthatatlan barátok lesznek. Romain tősgyökeres francia, míg Sabah családja algériai gyökerekkel rendelkezik. Szüleik előítéletei hamar nyílt ellenségeskedéshez vezetnek a családok között – brutális következményekkel.

A Pulcinella című táncszínházi előadás a commedia dell’arte hagyományaira épít, mely a műfaj mozgásvilágát táncszínházi eszközökkel ötvözi, így a gesztusok és a fizikai kifejezésmód még hangsúlyosabbá válik. Pulcinella a Sztravinszkij-librettó szerint szerencsés a szerelemben, féltékeny kedvese előtt színlel halált, majd új életre kel, hogy aztán, két másik szerelmespár kíséretében boldog frigyre lépjen. A darab lehetőséget kínál arra, hogy a nézők egy különleges műfajjal ismerkedjenek meg, és elmélyüljenek a mozgás és érzelmek kifejezésének összetett világában.

Amikor a főkirály, valamennyi királynak a királya nem adta a lányát Kalamonának, az fogta magát, és a Szelet megkötötte. És az egész ország-világban nem találtatott egyetlen teremtmény, aki a Szelet megszabadítsa. Csak a szegényember meg a szegényasszony legkisebbik fia, a Rontó – akinek életében nem sikerült még soha semmi – vállalkozott, hogy vadkanokon, ördögökön meg varázsos asszonyokon keresztül elmegy a hetedik világ végéig, hogy ott a Kalamona palotáját, s benne magát Kalamonát megtalálja, s hogy a megkötött szelet eloldja.

Vásári forgatag kesztyűsbábokkal, mozgásszínházi elemekkel, nép- és elektronikus zenével, fénnyel, földdel, vízzel, levegővel és rengeteg humorral, a magyar népmesekincs egyik kevéssé ismert, de rendkívül mozgalmas darabja nyomán.