2.5. Látvány

A látvány számomra és biztos vagyok benne, hogy az ifjú korosztály számára is nagyon fontos eleme a színháznak. Sokat foglalkoztam a színházi élmény vizualitásának hatásával, felmérést készítettem, konferenciákat szerveztem a témáról.

Néhány előadást kiemelek, melynek a látványát, képi világát, a színpadi tér használatát rendkívül kifejezőnek, sokoldalúnak és érdekesnek találtam.

  • Különleges színházi terek:

A Szabadkai Népszínház Újvilág produkció tervezője Bodor Ágnes, aki egyszerűen, pár jellel alakította ki a nézők számára is nagyon világos térrendszert. Polgár Péter a Kolibri Színház A méhek istene előadásának tervezője egy könnyen átalakítható szerkezetet talált ki, ami a Kolibri Pince kis színpadi terében mindent jelképezni tud. A Ciróka Bábszínház Hamletjének tervezője Kara Dávid. A világító, mozdítható geometrikus elemek megmozdításával, áthelyezésével különböző helyszínek és nagyon erős hangulatok teremtődnek meg. A Puck Bábszínház Kishercegszemmel tervezője Albert Alpár, aki az alulról és felülről is behatárolt egyszerű tér és a világítási rendszer segítségével bárhová elrepíti a nézőt. A Vojtina Bábszínház Óriásölő Margaretjét Grosschmid Erik tervezte. A központi díszletelemekből alakul ki szinte minden, ezzel állandó meglepetést tartogat a nézőknek. Virág Vivien a Színház- és Filmművészeti Egyetem Kacsa, halál, tulipán tervezője, aki csak egy-két finom jelzéssel tagolja teret úgy, hogy minden eljátszható benne.

  • A leginkább megmaradó látványélményeim

Kolibri Színház: A Császárfiú álma – Orosz Klaudia tervező munkája. A kicsi színpadra egyszerű eszközökkel és gyönyörű jelmezekkel, bábokkal varázsolja elénk a távol-keleti világot, hangulatot. A Vaskakas Bábszínház Óz előadását Svila Velichkova tervezte, akinek a munkáját az erőteljes színek, a formákkal, az arányokkal való játék jellemzi a díszletek és a jelmezek kialakításában egyaránt. A karakterek jelmezeinek szabása, formája erősen meghatározza a figurák mozgását is. A marosvásárhelyi Ariel Színház Volt egyszer egy költői játékát Sipos Kati tervezte. Az előadásban szereplő hatalmas fehér körrel szinte az egész darabot el tudják játszani a szereplők. A mozgás, az fények, árnyak is szerves részei az előadásnak.

Sajnos olyan színházi nevelési előadást nem tudok kiemelni, ami ezen a területen adott volna különleges élményt. Egy-két kreatív ötletet láttam például az egri Harlekin Bábszínház Antigoné előadásában a rögtönzött bábok kialakításában, valamint a RÉV Színházi Társulás Anyakicsinyítés maszkjainak használatában.