Assitej Magyar központ
Író, színikritikus, a Színházi Kritikusok Céhének társelnöke.
Íróként a felnőtteknek szóló regényeim, versesköteteim mellett több mesekönyvet, ifjúsági regényt, báb- és ifjúsági darabot írtam. Színikritikusként gyakran nézek gyermek- és ifjúsági előadásokat, szívesen írok róluk. Tagja vagyok a Vaskakas Bábszínház művészeti tanácsának, így alkalmam nyílik arra is, hogy kicsit jobban belelássak az alkotói folyamatokba. Eddig két alkalommal zsűriztem az Assitej-biennálén, jó tapasztalat volt átfogó képet kapni a szakma egy-egy adott pillanatáról. Ezt remélem a mostani fesztiváltól is, meg persze jó előadásokat.
2009-ben végeztem az ELTE magyar-német szakán. Bár sosem készültem tanárnak, végül – néhány év és egy félbehagyott doktori iskola (germanisztika, irodalomtudomány) után mégis egy nyolcosztályos gimnáziumba kerültem. A színház iránti érdeklődésem is akkor bontakozott ki igazán, amikor diákjaimat vittem a Bábszínház, a Kolibri, az Örkény Színház előadásaira. Szinte elsőként vettünk részt az Örkény Színház akkor induló drámapedagógiai programjának FLESS-foglalkozásain. A színház és a pedagógia iránti vonzódásom a drámapedagógiában kapcsolódott össze: 2021/2022-ben elvégeztem Kaposi László 120 órás drámapedagógiai tanfolyamát, pedagógus-konzulensként részt vettem a Digitális Tyúk (Örkény Színház) munkálataiban, recenziót írtam Bethlenfalvy Ádám Dráma a tanteremben című monográfiájáról, és három ízben is részt vettem (2022-2024. között) az Örkény Színház A színház iskolája elnevezésű továbbképzésén, amely nagy mértékben formálta színházi látásmódomat. Ennek a tanfolyamnak a hatására (és Hudáky Rita kolléganőm biztatására) kezdtem el színikritikákat írni, amelyeket a Revizor és a Prae szerkesztői/főszerkesztői egyaránt közlésre érdemesnek találtak. 2025 májusától szerkesztőtársaimmal a Színház folyóirat szerkesztőségi feladataira készültünk és készülünk, 2026 januárjától (egyelőre) három évre kaptunk megbízást a Színház kuratóriumától. Fontosnak tartom, hogy a folyóirat – kifejezetten tanároknak szóló, egy-egy előadást oktatási szempontok mentén vizsgáló írásokkal – a pedagógusok és érdeklődő diákjaik számára is orientációs ponttá válhasson. Emellett a kritikaírást is szeretném folytatni – 2025 novemberében a Színházi Kritikus Céhe felvett tagjai sorába. A szerkesztés és a kritikaírás mellett (nem gyakorló) magyartanárként az újabb színháznéző nemzedékek kinevelésében is részt szeretnék venni, ezért is nagy öröm és büszkeség, hogy zsűritagként vehetek részt a 2026-os ASSITEJ Biennálé 5-12 éveseknek szóló előadásain.
Jelenleg másodéves osztatlan tanárszakos hallgató az SZTE-n, Dráma és színházismeret – Magyar nyelv-és irodalom szakpárral. A színházhoz mindig is szoros volt a viszonyom, tinédzser koromtól kezdve pedig szinte biztos voltam benne, hogy én ezzel szeretnék majd foglalkozni valamilyen formában. Ezt igazolja az is, hogy színész tagozatosként érettségiztem egy akkor még szakgimnáziumként működő iskolában, majd ott maradtam még két évig elvégezni két éves okj-s képzésüket színész II. Szakon.
Azalatt a két év alatt vált bennem biztossá, hogy nem a színpadon, hanem mögötte szeretnék tevékenykedni és majd alkotni.
A színházhoz mindig is szorosabb viszony fűzött, mint bármi máshoz amihez eddig valaha is közöm volt a sport mellett. Izgatottan várom, hogy milyen élményeket fogok gyűjteni a Biennálén ahol ismét egy új oldaláról közelíthetek a színházhoz.