Sárd városában valami borzalmas dolog történik. A felnőttek lassan eltűnnek, egyre szaporodik a koporsók halma, a köd és a sár sűrűbb az utcákon. A Mesebolt Bábszínház Én, a vámpír című rémmeséjében minden megvan, ami egy gótikus hangulatú, de erősen rendszerkritikus meséhez kell.

A helyszín a nagy világégés utáni Sárd, a városállam, melynek zsarnok ura, Borgói Cézár főispán sanyargatja a népét. Az elnyomott nép egy félreértés után forradalmat szervez, hogy megdöntse az elnyomó hatalmat, ám ekkor rejtélyes módon vámpírok kezdik ellepni az utcákat. Míg a felnőttek önző módon csak a saját érdekeiket hajtják, addig a város jólelkű tanítójára, Bakó Andrásra és a gyerekekre marad a feladat, hogy biztosítsák a saját és a világ jövőjét.

Fábián Péter rendezésében izgalmasan fonódnak össze a múlt, a jelen és a jövő szálai. Míg az előadás alapját az erősen ironikus-kritikus Baka István A kisfiú és a vámpír című regénye és más kisregényei adják, az előadás a rendező stílusára jellemzően áthallásokkal dolgozik a jelenre vonatkozóan, miközben felrajzol egy disztópikus jövőképet is. A lehallgató ügynökök, akik a Nyugat bérenceit keresik, a vérszívók, akik kizsákmányolják a népet, az elnyomás általános meséjének ismert karakterei. A több idősíkon játszódó cselekmény komplex, izgalmas világot épít, ahol a forradalom, a gótikus történet és Liszt Ferenc Sárdi mise című művének eljátszása, bár elsőre különálló elemeknek tűnnek, mégis tökéletesen kapcsolódnak egymáshoz. Megfér egymás mellett minden az irodalmi kikacsintásoktól a Baka István verseiből készült brechti songokig.

A komplex történet számos karakterrel rengeteg szerepváltást kíván meg a színészektől. Kolozsi Angéla, Gyurkovics Zsófia, Varga Bori, Kovács Bálint és Kőmíves Csongor egy-egy apró kellékkel vagy jelmezváltoztatással jelezve könnyedén siklik egyik szerepből a másikba, amelyek mégis valahogy összekapcsolódnak, és így az általuk eljátszott karakterek bizonyos jegyei párhuzamba kerülnek. Nehéz egyet is kiemelni közülük, mind hitelesen alakítanak lázadozó, de rövidlátó forradalmárt, megszeppent és naiv gyermeket vagy vérre szomjazó vámpírt. A legnagyobb feladat mégis a tanárt és egyben a történet narrátorát alakító Lukács Gáborra vár, aki a darab eseményeinek katalizátora, egyszerre naiv idealista, rendszerkritikus gondolkodó és bukott megmentő.

Még sok mindent el kellene mondani az előadásról, például mindenképpen ki kell emelni Boráros Szilárd izgalmas díszlet-, vagy a vámpírokat megjelenítő vérfagyasztó hatású maszkterveit, de az Én, a vámpír egy olyan produkció, ahol nem érdemes az összes patront előre ellőni. Merthogy ezt látni kell!

(Mesebolt Bábszínház: Én, a vámpír, 2026.05.21, Szombathely)