Spergel Anna rendezése leginkább egy babageometria-legóra hasonlít. A két színész, Spergel Anna és Russa Karina kezdetben egyszerű köröket és téglalapokat mozgat a fekete-fehér fal előtt, majd ezekből alakulnak ki komplexebb formák.

A Tóth Eszter és Tóth Andrea által tervezett központi doboz az idő előrehaladtával folyamatosan változik, újabb és újabb területekkel bővül. Mindez valóban azt a hatást kelti, mintha egy megelevenedő babageometria könyvet látnánk a színpadon.

Ahogyan sorra jelennek meg az új geometriai alakzatok, egyre többször társul hozzájuk személyiség is. A két színész egyszerű hangadás segítségével teremt izgalmas karaktereket a körökből és téglalapokból. Ez kissé segíti az azonosulást, amire egyébként a három-négy éveseknek már szükségük is van. Ugyan a kisebbek az előadás teljes tartalma alatt csak a változó formákra képesek koncentrálni, az idősebbek már több kapcsolódásra vágynak. Apró hiányérzetet teremt, hogy ezek a karakterek nem forrnak ki igazán, ehelyett mindig újabb személyiségeket ismerünk meg.

Frank Tamás zenéje a magasba emeli az előadást. Egyszerre képes megnyugtató környezetet teremteni és a kellő pillanatban fokozni a hangulatot. Ebben a kategóriában különösen nehéz e feladatok között egyensúlyozni. Hasonlóan veszélyes a fénytechnika alkalmazása is, amit a Kövér Béla Bábszínház technikusai rendkívül érzékenyen állítottak a gyerekek igényeihez.

Az előadás második felére az egyszerű geometriai alakzatokból vicces hangokat kiadó állatok lesznek, amik benépesítik ezt az absztrakt teret. Mindez nagyon hasonlít arra, amit mindannyian játszunk otthon a gyerekünkkel. Az alakzatok megszemélyesítése, azok mozgatása mind-mind ismerős gesztus a gyerekek számára.

Az otthonos térbe aztán a gyerekek is behatolhatnak, és felfedezhetik maguknak. Az előadók tudatosságáról, gyerekismeretéről árulkodik az is, hogy külön a közös játékhoz gyártott eszközökkel játszhatnak a gyerekek.

(PONT. Pont, mint te!, Kövér Béla Bábszínház, Kabóca Bábszínház, Veszprém 2026.05.21.)